EAA-megfelelés 2026: mely magyar vállalkozásokat érinti?

Az EAA miatt nem vált minden céges honlap automatikusan akadálymentesítési kötelezettség alá tartozó szolgáltatássá. Először azt kell megállapítani, mit értékesít a vállalkozás, kinek nyújt szolgáltatást, és vonatkozik-e rá mentesség. Csak ezután lehet érdemi fejlesztési tervet és költségkeretet készíteni.

Ez az útmutató a 2026. október 18-án ellenőrzött szabályokra épül. A példák szemléltető döntési helyzetek, nem hatósági állásfoglalások. Összetett foglalási rendszer vagy többféle tevékenység esetén a konkrét szerződéskötési folyamat jogi minősítése is szükséges.

Az irányelv és a magyar törvény két külön szint

Az EAA az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve. Az irányelv 2019. június 27-én lépett hatályba; a tagállami végrehajtási rendelkezések általános alkalmazási időpontja 2025. június 28. A két dátum nem felcserélhető. Az uniós jogszabály adja a közös keretet, Magyarországon pedig a 2022. évi XVII. törvény szabályozza a megfelelés általános követelményeit. Forrás: EUR-Lex, az irányelv adatai és 31. cikke, magyar törvény, 10. és 14. §.

A 2025-ös dátum 2026-ban már fennálló kötelezettséget jelent az érintettek számára. A régi weboldal önmagában nem kapott általános felmentést: az átmeneti rendelkezések konkrét szerződésekre, termékekre és tartalmakra vonatkoznak.

Milyen termékek és szolgáltatások tartoznak ide?

A termékoldali hatály az általános lakossági számítógépes hardverrendszerekre és operációs rendszereikre; a fizetési és meghatározott önkiszolgáló terminálokra; az elektronikus hírközléshez, illetve audiovizuális médiaszolgáltatások eléréséhez használt interaktív fogyasztói végberendezésekre; valamint az e-könyv-olvasókra terjed ki. Nem minden, webshopban árult termék válik ettől EAA-termékké.

A fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások közül érintett:

• az elektronikus hírközlés, a gépek közötti szolgáltatásokhoz használt átviteli szolgáltatások kivételével;
• az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés;
• a légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítás felsorolt digitális elemei;
• a lakossági banki szolgáltatás;
• az elektronikus könyv és dedikált szoftvere;
• az e-kereskedelmi szolgáltatás.

A személyszállításnál a honlapok, mobilalkalmazások, elektronikus jegyek, jegyértékesítés, utastájékoztatás és meghatározott interaktív terminálok szerepelnek a felsorolásban. A városi, elővárosi és regionális közlekedésnél e felsorolásból csak az érintett interaktív önkiszolgáló terminálokra vonatkozó pont alkalmazandó; más ágazati szabályok ettől még relevánsak lehetnek. A törvény a 112-es segélyhívásokra is rendelkezik, külön alkalmazási időponttal. A teljes felsorolás és kivételek forrása: 2022. évi XVII. törvény, 1. § és 12. § (5).

Egy ruházati webshopnál tehát nem feltétlenül a ruha, hanem az online vásárlást lehetővé tevő szolgáltatás tartozik a szabályozás alá. Ezt a különbséget a beszerzésben és az audit megrendelésekor is érdemes rögzíteni.

A mikrovállalkozási mentesség pontos feltételei

A magyar törvény szerinti mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A létszámfeltétel és a pénzügyi feltétel együtt szükséges; a két pénzügyi mutató között viszont „vagy” kapcsolat van. Pontosan 10 fő már nem kevesebb 10-nél, a pénzügyi határértékkel való egyenlőség viszont belefér. Forrás: 2. § 28. pont.

Kizárólag a küszöbök logikáját szemléltető példa: egy 8 főt foglalkoztató vállalkozás 2,3 millió eurós éves nettó árbevétellel és 1,5 millió eurós mérlegfőösszeggel teljesíti ezt a pénzügyi feltételt. Egy 10 fős vállalkozás alacsony árbevétellel sem teljesíti a létszámfeltételt. A tényleges minősítéshez a könyvelővel rögzíteni kell az alkalmazott adatokat és a forintra átszámítás alapját; ne egy becsült létszám vagy napi árfolyamon fejben számolt összeg döntsön.

A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozás mentesül az 1. melléklet 3. és 4. pontja szerinti követelmények, valamint a megfeleléssel kapcsolatos törvényi kötelezettségek alól. Ez nem általános mentesség az érintett termékeket gyártó vagy forgalmazó mikrovállalkozásoknak. Ha ugyanaz a cég webshopot működtet és például e-könyv-olvasót importál, a szerepeket külön kell vizsgálni. Forrás: 3. § (3), valamint 7. §.

Három döntési helyzet magyar KKV-knak

B2B bemutatkozó oldal. Egy kizárólag vállalati megrendelőknek dolgozó gépipari beszállító referenciákat és kapcsolatfelvételi lehetőséget közöl. Önmagában ez nem teszi fogyasztói e-kereskedelmi szolgáltatássá. Az EAA szerinti érintettség hiánya ugyanakkor nem zárja ki más jogszabály vagy beszerzési szerződés akadálymentességi követelményeit.

Fogyasztói webshop. A magánszemélyeknek rendelést és vásárlást lehetővé tevő bolt e-kereskedelmi szolgáltatása főszabály szerint a hatály alá esik. Ezt követi a szolgáltatói mikrovállalkozási mentesség vizsgálata. A kiválasztott webshopmotor neve vagy a honlap indulási éve nem helyettesíti ezt a döntést.

Online foglalás. Egy szállás vagy szolgáltatás fogyasztói szerződésének megkötését célzó foglalási folyamat érintett lehet. Nem az dönti el, hogy van-e bankkártyás fizetés: a törvényi definíció a fogyasztói szerződés megkötésének céljára épül. Egy visszahíváskérő mező és egy visszaigazolt szolgáltatásfoglalás eltérő elemzést igényel. Az űrlapot, a visszaigazolást és az ÁSZF-et együtt kell megvizsgálni. Forrás: 2. § 11. és 14. pont.

A WCAG hasznos műszaki alap, nem önálló jogi bizonyítvány

A WCAG 2.2 AA jó fejlesztési cél lehet, de teljesítése önmagában nem azonos az EAA összes követelményének teljesítésével. A jogi követelményeket a magyar törvény melléklete tartalmazza. A harmonizált szabványhoz kapcsolódó megfelelési vélelemhez a megfelelő hivatkozás uniós hivatalos közzététele és az adott követelmény lefedése is szükséges; egy szabvány megnevezése önmagában kevés. Forrás: 4. § és 1. melléklet.

Az audit ajánlatában ezért külön sor legyen a jogi hatályvizsgálat, a választott műszaki követelményrendszer és a tényleges tesztelés. A WCAG előzetes hibakereső listánk segít az indulásban, de nem helyettesíti a teljes vásárlási folyamat vizsgálatát.

Mit kérj a fejlesztőtől és az üzemeltetőtől?

Elsőként készüljön folyamatleltár: keresés, termékválasztás, kosár, azonosítás, címadatok, fizetés, visszaigazolás és ügyfélszolgálat. Minden lépéshez legyen felelős és ellenőrzési bizonyíték. A teszt tartalmazzon billentyűzetes használatot, képernyőolvasót, nagyítást, hibás adatbevitelt és mobilos feladatvégzést is.

A kiszervezett pénztár vagy foglalási modul nem tünteti el a felelősséget. A törvény a harmadik fél alvállalkozóként nyújtott szolgáltatásrészére is előírja a megfelelés biztosítását. Beszerzéskor kérj tesztelhető demót, dokumentált korlátokat és javítási eljárást. Forrás: 3. § (4).

A szolgáltató dokumentálja és akadálymentesen hozzáférhetővé teszi, hogyan teljesíti a követelményeket, majd a megfelelést folyamatosan fenntartja. Egy sablonos nyilatkozat helyett a ténylegesen vizsgált szolgáltatásról kell tájékoztatást adni. A hibákhoz rendelt határidő munkaszervezési eszköz, önmagában nem jogi felmentés. Forrás: 6. § és 3. melléklet.

Átmenet, aránytalan teher és ellenőrzés

A törvény hatálybalépése előtt megkötött, nem megfelelő szolgáltatási szerződésekre a lejáratig, legfeljebb 2030. június 28-áig szóló átmeneti szabály vonatkozik. Ebből nem következik, hogy minden korábban elindított webshop addig változatlanul működhet. Az archív és egyes régi tartalmakra szintén külön feltételek vonatkoznak. Forrás: 12. §.

Az aránytalan teherre hivatkozás nem egyszerű költségkeret-döntés. A törvény szerinti értékelést, dokumentálást és adott esetben hatósági tájékoztatást igényli. A várható felhasználói előnyt is mérlegelni kell. Forrás: 5. § és 2. melléklet.

Nincs ebben az útmutatóban minden cégre ráhúzott bírságminimum. A hatósági eljárás és a szankció az alkalmazandó szabályoktól és az ügytől függ; a törvény figyelmeztetést, egyeztetést és meghatározott esetben bírságot is szabályoz. Forrás: 8. §.

A következő vezetői feladat egy rövid, bizonyítékokkal alátámasztott döntés: mely szolgáltatás érintett, fennáll-e mentesség, ki javítja a hibákat, és ki ellenőrzi újra a folyamatot minden jelentős módosítás után. Ettől válik az akadálymentesség fenntartható működéssé.